Egy áprilisi reggelen beértem a kistarcsai szülőszobára, ahol az ügyeletes szülésznő fogadott. Mondta, hogy az 1. és a 3. szülőszobában van egy – egy kismama, akinek indították a szülését, mindkettőnek van fogadott orvosa, aki majd most fog jönni, és mondja, hogy mi legyen, szülünk vagy sem.

Bementem először az 1-esbe, bemutatkoztam, meséltem magunkról a vajúdó kismamának, azt mondta, nem szeretne dúlát, ő csak a párját szeretné, megértettem, kijöttem. Irány a 3-as…ott a bordásfalba kapaszkodva, épp egy méhösszehúzódást tudott maga mögött Jázmin. Csendben megvártam, majd bemutatkoztam, és ő nagyon örült nekem, hogy jöttem, mert egyedül érezte magát, és nem tudta, mi jó? és mi nem?…mit csináljon?

A kismama 30 éves, 36. hétnél tartott, és első babáját várta. 1,5 hete feküdt bent, mert fehérje volt a vizeletében, és egyre emelkedett az érték, a vérnyomása is magas lett, így este 11-kor kapott gyógyszert, hogy beinduljon a szülés, kora reggel kezdődtek a fájások.

7:30-kor jött az orvosa, megvizsgálta, 2-3 ujjnyi méhszájat állapított meg, burkot repesztett és közölte, hogy itt délelőtt baba lesz. Jázmin gyorsan hívta a párját, hogy siessen, már úton volt.

A szülésznő ctg-re tette a kismamát, aki ezt rosszul viselte, nem esett jól neki feküdni, próbáltam elvonni a figyelmét, beszélgettünk, és Jázmin elmesélte, hogy fél attól, hogy a párja mit fog látni, és lehet, jobb lenne, ha nem is jönne be. Megnyugtattam, ha a fejénél fog állni, nem lát semmi olyat, amit nem szeretne.

A doktor mondta, hogy mehet a kismamának a borogatás, így a szülésznő levette a ctg-t, borogattam a pocakját forró muskotályzsályás pelenkával, szőlőcukrot evett, vizet ivott. Rövidesen eltűnt a méhszáj, én is meglepődtem, mert semmi nem volt bekötve Jázminnak, még branülje sem volt. Szerettek volna antibiotikumot is adni neki, de ekkor a szülésznő már letett róla, hogy már úgyis késő, majd megkapja a baba. (erről tájékoztatást nem kapott senki, se akkor, se később)

Apuka is befutott (Zoltán), anya örült neki, de folyton mondogatta, hogy oda ne nézzen, hogy mi történik a lába között.

Jázmin lába begörcsölt, mikor fel kellett neki húzni. A doktor, aki egy széken ücsörgött mondta, hogy máris megmasszírozzuk…ott volt a kezemben az olaj, így a lábát és derekát is masszíroztam a kismamának. Zoltán fogta a kezét és biztatta párját. Mondták, hogy már látszik a feje a kicsinek. Apuka sajnálkozott, hogy nem találta meg a fényképezőt, és nagyon örült, mikor mondtam neki, hogy én majd fotózok a telefonommal és átküldöm nekik e-mail-ben a képeket.

Jázminnak nem volt jó a legyezés, de Zoltán kérte, hogy őt legyezzem, mert nagyon melege van, így a kitolásnál ő tartotta Jázmin fejét, én meg legyeztem Zoltánt. Gátmetszést csinált az orvos, ami után a szülésznő meglepődve odakapott, nem tudom mi történhetett, mert de a baba nagyon gyorsan érkezett, talán túl gyorsan is…(nem a saját tempójában érkezett, mert nyomta az anya hasát a doktor).

Mira baba picike volt, de nagyon élénk, rátették az édesanyjára, amíg a doktor ügyködött a köldökvér és zsinór darab levétellel. Utána megtörölgette a csecsemős nővér Mira babát, adott rá egy nagyon csajos kis kötött sapkát, és rátette Jázminra meztelenül, most először tapasztaltam, hogy 40-50 percet pihegett így a baba bőrkontaktusban az anyukáján, elégedetten, mozdulatlanul, csendben hallgatta anya szívdobogását. (A korábbi szüléseknél itt a kórházban minimális volt a bőrkontaktusban eltöltött idő, pár perc, leginkább ruhában kapták vissza.)

A doktor kikaparta Jázmin méhét. Mondták, hogy ezt nem csinálják mindig, csak ha gyanús a lepény, és félő, hogy bent maradt valami. A hang, a cincálás borzalmas volt, a szülésznő kérdezgette az anyát, hogy ez ennyire fáj? Még jó, hogy Mira baba ott lehetett Jázminon, ő volt a fájdalomcsillapító, apuka ekkor nem is volt bent, mert kiment a nagymamához, és Jázmin se akarta, hogy ebből bármit is lásson.

Mikor Jázmint ellátta a doktor, odafordult hozzám, hogy szerinte az 1-esben vajúdó kismamájának is elkelne a segítségem. Ez nagyon jól esett, de mondtam, hogy reggel neki ajánlottam fel elsőként a segítségem és nem kért engem, akkor azt mondta a doktor, hogy azért ne tegyek le róla és próbáljam még szép fokozatosan, hátha.

A csecsemős többször elment, majd visszajött, látta, hogy baba nagyon jól elvan az anyán, így mindig otthagyta. Nagyon jól érezte magát a kisbaba. Mivel a 36. héten született, az elején bejött egy neonatológus is megnézni, de azt mondta, hogy a baba teljesen jól van, így pár percet volt csak bent, Kb. 1 óra után a csecsemős megtörölgette Mirát, nem fürdették meg, jó kis magzatmázas volt, megmérte, 2520g és 47 cm, kapott pelust meg ruhát, és ment vissza anyához.

Apa is visszajött, sokat kérdeztek tőlem, első baba révén sok hasznos tanáccsal tudtam őket ellátni.

A kis Mira pedig olyan ügyesen ráérzett a szopizásra, hogy szépen mindkét mellen elidőzött.

Az aranyóra alatt a nagymamának is vittem ki képeket mutatni, mert nagyon kíváncsi volt már az unokájára.

A 2 óra leteltével segítettem átkísérni őket a gyermekágyas osztályra.

Aznap még egy baba születésénél támogattam a szülőket, így a 15 órásra elnyúlt műszak végén még egyszer benéztem Jázminhoz és kislányához, de szépen egymáshoz bújva aludtak, így csendesen hazaindultam.

Turai Petra